Ok

En poursuivant votre navigation sur ce site, vous acceptez l'utilisation de cookies. Ces derniers assurent le bon fonctionnement de nos services. En savoir plus.

23/09/2008

L'architecte en chef de la capitale déçue par la décision concernant Erzsébetváros - A fővárosi főépítész csalódott Erzsébetváros döntésében

Alkotmánybírósághoz, közigazgatási hivatalhoz és ügyészséghez fordul több civil szervezet a zsidónegyedre vonatkozó új szabályozási terv miatt, amelyet pénteken fogadott el Erzsébetváros képviselőtestülete. A helyi MSZP és Fidesz által közösen – éppen a Világörökség Napja előtt – elfogadott rendelet az ülésen is demonstráló civilek szerint a még megmaradt építészeti örökség megsemmisüléséhez vezet. Gergely József (MSZP) alpolgármester szerint viszont a péntektől hatályos szabályozási terv egységes védelemben részesíti a zsidónegyedet, és szigorúbb az eddigi reguláknál, hiszen nem ír elő kötelező bontásokat.

L'article complet en hongrois dans Népszabadság du 22 septembre 2008

22/09/2008

Patrimoine: Quartier juif - Un article paru dans le Journal francophone de Budapest

"Nous avons évoqué dans ces colonnes le sort du quartier juif et les efforts menés pour sa sauvegarde par l’association hongroise ÓVÁS épaulée par l’association française Les mardis hongrois de Paris. Le 2 septembre dernier, plusieurs associations du quartier Erzsébetváros ont lancé un appel contre la démolition d’un immeuble dans la rue Nagy Diófa et le danger imminent de la destruction d'une vaste zone historique.

Les associations réclament notamment un moratoire sur les démolitions et les constructions."

L'article complet sur le Journal francophone de Budapest

Une petite erreur s'est glissée dans l'article. Le lien pour plus d'information est évidemment : http://sauvezbudapest.hautetfort.com/ mais vous y êtes.

21/09/2008

L'Etat hongrois mis face à ses responsabilités

Tudni, képzelni, lenni

Népszabadság • N. Kósa Judit   • 2008. szeptember 21.

Sous le titre "Tudni, képzelni, lenni" (Savoir, imaginer, être) un excellent article paru le 21 septembre sous la plume de Judit N. Kosa dans le quotidien Népszabadság.

A l'occasion des journées du Parimoine, le ministre de la culture, István Hiller a déclaré "c'est tout à fait différent de savoir ou d'imaginer comment est un endroit donné, que d'y être vraiment". Judit N. Kósa, dans l'article, prend le ministre au mot, et lui suggère d'aller faire un tour dans le Quartier juif de Budapest (Erzsébetváros) et lui rappelle qu'il n'a même pas eu un mot lorsque son parti (parti socialiste) a voté aux côtés du FIDESZ (parti de droite) le règlement d'urbanisme de l'arrondissement ouvrant largement les portes aux démolitions.

*****************

Ezen a hétvégén, bármilyen legyen is az idő, milliók kelnek majd útra, hogy engedjenek a nyitott kapuk csábításának. A másfél évtizedes hagyomány mára meggyökeresedett: egyre többen tudják, hogy ilyenkor olyan helyekre is be lehet jutni, ahová máskor nem. A polgárok szeptember harmadik hétvégéjén rohammal veszik be a Sándor-palotát, belesnek mások lakóházainak rendes körülmények közt mágneszárral védett kapui mögé, gyárat látogatnak és atomtemetőt...

Egészen más tudni vagy elképzelni, milyen egy adott hely, mint valóban ott lenni - mondta az örökségnapok apropóján Hiller István kulturális miniszter, és ettől nekem kedvem támadt sétára invitálni a zsidónegyedbe. Hogy ne csak elképzelni legyen módja, miként fest a várostervezési koncepció nélkül, pusztán a nyers gazdasági érdek által irányítottan "megújított" városrész, hanem a saját szemével lássa a kiürített, bontásra váró, másfél évszázados házcsontvázakat, és az összevont telkeken épült üvegszemű monstrumokat. És egyúttal megkérdezném: ugye nem gondolja, hogy az örökséget évente egy hétvégén, kampányszerűen kell védeni? Hiszen a szándék komolyságát igencsak megkérdőjelezi a tény, hogy éppen ő adta vissza "megfontolásra" az örökségvédelmi hivatalnak a zsidónegyed műemléklistáját (megfontolták, majd meghúzták), és egy szava sem volt, amikor pártja a Fidesszel öszszefogva a fővárosban megszavazta a kerület bontásközpontú fejlesztési tervét.

Source : Népszabadság

14/09/2008

La ville sans maître - A gazdátlan város

Le sociologue János Ladányi a publié un excellent article dans Népszabadság du 12 septembre 2008 dans lequel il analyse longuement les évolutions historiques et sociologiques de la ville de Budapest, de la constitution de ghettos sociaux et de leurs mutations.

En conclusion de son article il stigmatise un système politique incohérent qui conduit notamment les mairies d'arrondissement à transférer leurs problèmes sociaux sur les autres arrondissements et à livrer la ville aux investisseurs.

"Le problème n'est pas seulement que les investisseurs exercent une pression énorme sur les autorités en charge de l'urbanisme - c'est ainsi dans le monde entier - c'est que les arrondissements, voire les autorités en charge du patrimoine sont intéressés à la constitution d'un environnement qui ne freine pas mais au contraire bien souvent renforce les intérêts des investisseurs vers des menées opaques entachées de corruption."

János Ladányi dénonce également dans son article la politique de façadisme prônée par le KÖH (Office de protection du patrimoine) que nous avons également dénoncée ici sur le blog Sauvez Budapest à plusieurs reprises. Cette pratique consiste à conserver la façade d'un bâtiment classé ou sa première structure sur rue et à reconstruire derrière, voire à densifier en construisant dans la cour un grand ensemble en expulsant les habitants.

János Ladányi conclut en écrivant qu'il ne pense pas que la transformation du système politique de Budapest accordant les pouvoirs en matière de droit du sol aux arrondissements règlerait tous les problèmes, mais la solution de ces problèmes selon lui est impossible sans une telle transformation.

********************************

"A Budapest jelenéről és jövőjéről a Népszabadságban indult vitában eddig főleg építészek és várostervezők szólaltak meg. Írásommal néhány szociológiai szempontot szeretnék ehhez a vitához hozzátenni...

Nem egyszerűen az a probléma, hogy a befektetők részéről hatalmas nyomás hárul az építési hatóságokra - ez a világon mindenhol így van -, hanem az, hogy olyan környezet kialakításában érdekeltek az önkormányzatok, sőt még a műemlékekért felelős hatóság is!, amely nem korlátozza, hanem felerősíti, sőt gyakran átláthatatlan, korrupcióval szennyezett közegbe tereli a befektetői érdekeket. Nemcsak a kétszintű önkormányzatiságnak ez a rendszere tekinthető a világon egyedülálló hungarikumnak, de az a legújabb műemlékvédelmi szemlélet is, amely elfogadhatónak, sőt követendőnek tartja a "faszádizmust", azt, hogy a műemlékek utcai homlokzatának vagy traktusának megtartása mellett a hátsó fronton, sőt az udvar helyén a műemléki környezettől teljesen idegen, hatalmas, még korszerűnek sem nevezhető épületeket tervezzenek - teljes lakosságcsere mellett.

Nem gondolom, hogy a fővárosi önkormányzati rendszer átalakítása minden problémát megoldana, csupán azt állítom, hogy a problémák megoldása lehetetlen enélkül. Véleményem szerint a kerületi önkormányzatokból csak az ügyfélszolgálati irodákat és - politikai kompromiszszumként - legfeljebb egy teljesen protokolláris jellegű polgármesteri pozíciót lenne érdemes megtartani."

Extrait d'un article paru dans Népszabadság du 12 septembre 2008

01/09/2008

Il est temps de réunifier Budapest - Ideje újraegyesíteni Budapestet

Qui cela intéresse-t-il à Budapest, dans la ville des 23 petites féodalités, ce que dit le Comité du Patrimoine de l'UNESCO ? Qui cela intéresse-t-il ce que dit le Conseil International des Monuments historiques en la personne de Michel Polge, architecte en chef ? Qui cela intéresse-t-il ce que dit l'architecte en chef de Budapest ?

Probablement pas les membres de l'assemblée de la capitale qui, à l'encontre des prises de positions catégoriques évoquées ci-dessus, ont donné après tout jeudi dernier leur bénédiction , pour que continuent les démolitions-constructions à au moins cinquante endroits dans le vieux quartier juif de Budapest.

L'UNESCO attend un rapport pour février sur l'arrêt des démolitions d'immeubles du quartier juif représentant une grande valeur architecturale dans la zone tampon du Patrimoine mondial et la construction d'immeubles neufs de valeur douteuse. Nous pourrons déclarer qu'au contraire ces travaux se sont accélérés. Ils se sont accélérés, bien qu'après un an et demie de travaux enfiévrés, c'est sur autre chose que se sont mis d'accord les membres de la commission dans laquelle se trouvaient les représentants de l'arrondissement, de la capitale, de l'Office de Protection du Patrimoine culturel et les associations aussi. Après, d'un trait de plume, l'arrondissement a reporté à un avenir incertain les sévères conditions de construction négociées. Mais pourquoi ?

Probablement parce que chez nous l'intérêt local l'emporte généralement sur l'intérêt général. Nous avons un exemple édifiant avec la construction grinçante du périphérique M0 où une association de quartier (Békásme­gyer) a freiné pendant des années avec l'exigence que le périphérique soit décalé vers le nord.
[L'auteur de l'article donne encore d'autres exemples d'intérêts locaux ayant pris le pas sur des intérêts généraux]

Pourquoi les représentants de la capitale ont-ils démentis la semaine dernière le point de vue des experts professionnels ? Pourquoi ont-ils assumé de prendre des risques avec le label de Patrimoine mondial ? Parce qu'on ne le retirera pas ? Probablement parce que, ce que j'ai entendu de la part d'un expert de la réhabilitation des cités : il n'y a pas vraiment de bon exemple de capitale, seulement en province. L'argent des arrondissements est insuffisant pour ce genre de chose, et en matière de construction la capitale n'est que fiction. Il n'y a personne qui représente les intérêts communs de la capitale, il n'y a que 23 féodalités d'arrondissement disposant chacune de sa propre clientèle.

C'est un fait : on aurait besoin depuis longtemps d'une loi sur l'intérêt général, et depuis longtemps aussi on aurait besoin d'une loi sur le patrimoine mondial qui tienne debout. Et il se pourrait que la clé de tout soit, que des associations civilisées réclament que les intérêts communs des électeurs l'emportent sur les intérêts des élites politiques. Enfin, la clé de la caisse des ressources des associations est détenue par les arrondissements, par les partis politiques. Le serpent se mord la queue."

Traduction : JPF
***********

Kit érdekel Budapesten, a 23 kiskirályság városában, hogy mit mond az UNESCO Világörökség Bizottsága? Kit érdekel, hogy mit mond a Műemlékek Nemzetközi Tanácsának képviseletében Michael Polge francia főépítész? Kit érdekel, hogy mit mond Budapest főépítésze?
A Fővárosi Közgyűlés tagjait aligha, hiszen a múlt csütörtökön áldásukat adták arra, hogy a fent említettek határozott állásfoglalása ellenére folytatódjon a fúrás-faragás legalább ötven helyen Budapest régi zsidónegyedében.

Az UNESCO februárra várja a jelentést arról, hogy megállt-e a világörökségi felvezető zóná­ban a zsidónegyed nagy építészeti érteket képviselő épületeinek bontása és kétes értékű új épületek emelése. Azt jelenthetjük majd, hogy ellenkezőleg: felgyorsultak ezek a munkálatok. Felgyorsul­tak, bár másfél évi lázas munka után másról egyeztek meg annak a bizottságnak a tagjai, amelyben ott voltak a kerület, a főváros, a Kul­turális Örökségvédelmi Hivatal emberei és a civilek is. Aztán a kerület egy tollvonással a bizonytalan jövőbe küldte a kialkudott szigorú építési feltételeket. De miért?

Alighanem azért, mert nálunk a helyi érdek rendszeresen tort ül a közérdek felett. Lehet erre intő példa a csikorgósan épülő M0-ás körgyűrű, ahol a Békásme­gyerért Egyesület évekig fékezett azzal az igénnyel, hogy térítsék el északra a körgyűrűt. A csömöri Szike Egyesület egyenesen el akarta tiltatni a Nemzeti Infrastruk­túrafejlesztő Részvénytársaságot az autópályaépítéstől. A felesleges pereskedés alatt ketyegtek a hónapok, majd az évek. De példa lehet a külső kerületi kör­gyűrű ügye is, amely a XVIII. kerület ellenkezése miatt nem tud kimozdulni a holtpontról.

Igaz, van torokszorítóan frappáns, még jobb példa: a Köröshegyi völgyhídé, amely 3 év alatt 76 milliárd, azaz 76 ezer millió forintért épült – mint az ÁSZ vizsgálata bebizonyította: fölöslegesen. Ez a viadukt önkormányzatok, civilek és állami szervezetek közös felelőtlenségének emlékműve.

Miért cáfolták döntésükkel a fővárosi képviselők az elmúlt héten a szaktekintélyek álláspontját? Miért vállalták azt is, hogy kockáztassák a világ-örökségi címet? Mert úgysem veszik el? Alighanem azért, amit a lakótelep-rehabilitáció egyik szakértőjétől hallottam: igazán jó fővárosi példa nincs, csak vidéki. A kerületek pénze az ilyesmire kevés, a főváros meg építési ügyek­ben csak fikció. Nincs, aki a fővárosi közérdeket képviselje, csak 23 saját klientúrával rendelkező kerületi őrgrófság van.

Tény: régen szükség lenne már törvényre a közérdekről, és régen szükség lenne egy épkézláb világörökségi törvényre is. És mindennek a kulcsa talán az lehetne, ha civilizált civilek folyamatosan követelnék, hogy a helyi pártelitek érdekeit írja felül a közös választói érdek. Csakhogy a civilek forrásait őrző kasszakulcs az önkormányzatoknál, a pártoknál van. A kígyó saját farkába harap."
  • Barát József újságíró
  • 2008-09-01

Source Métropol.hu

Les immeubles du quartier juif ne sont pas protégés par un règlement - Nem védi rendelet a zsidónegyed épületeit

Régóta heves vita kíséri Erzsébetváros zsidónegyedének átalakítását. Civil szervezetek tiltakoznak a bontások ellen, a VII. kerületi önkormányzat azonban azzal érvel, hogy a régi épületeket nem éri meg felújítani.

A minap a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy a főpolgármester-helyettesek tervével szemben kicsit szabadabb az út az átalakítás előtt - vagyis Hunvald György javaslatát fogadták el, aki nemcsak fővárosi képviselő, hanem éppen ennek a kerületnek a polgármestere is.

Sem a zöldterületeket, sem a régi épületeket nem védi az az új szabályozási rendelet, amelyet a VII. kerület kezdeményezésére fogadott el legutóbb a főváros. Olyan épületek kerülhetnek így veszélybe, amelyek bár nem védettek, védett területen állnak - vagyis együtt adják meg a Belső-Erzsébetváros arculatát - mondja az Óvás Egyesület alapítója. Perczel Anna építész attól tart, a kerület bontani fog, hogy eladja a telkeket, és ott később a beruházók rossz minőségű, lakótelepi színvonalú épületeket emelnek. Az építész szerint más európai nagyvárosokban is rendbe hozták a történelmi negyedeket, különös tekintettel a zsidó negyedekre, és azok mindenütt élő, pezsgő gazdasági növekedést hoztak. Perczel Anna arra is emlékeztetett, hogy a közelmúltban még az UNESCO szakértője arra kérte a kerületet, ne végezzen tovább bontásokat.

Nincs szó arról, hogy a kerület bontana - ezt mondja rádiónknak Erzsébetváros polgármestere. Hunvald György a civilekkel szemben úgy látja, az új szabályozási terv kedvezőbb, mint a régi, hiszen kisebb területre ad építési jogot. Igaz, ez még mindig jóval több, mint amit a városvédők szerettek volna. „Ez a jog 190 ezer négyzetméternyi építési lehetőséget jelent ma. Az a szabályozási terv, amit elfogadunk, az ezt az építési lehetőséget leviszi 140 ezer négyzetméterre. Az amit a Fővárosi Önkormányzat és az Óvás Egyesület szeretett volna, az a 190 ezer négyzetméterről 89 ezer négyzetméterre vitte volna le az építési jogot.”- mondja a polgármester.

Ha a lakók építési jogát csökkentik, vagyis lebeszélik őket a bontásról vagy az átépítésről, akkor az önkormányzatnak kártalanítási kötelezettsége van velük szemben. Ez Erzsébetváros esetében legalább 6 milliárd forint lenne, ha az Óvás Egyesület javaslatát fogadták volna el. Hunvald György azt is elmondta: bár az egyesületnek igaza van abban, hogy az UNESCO a bontások megakadályozására hívta fel a figyelmet, a szakértő ugyanakkor azt is jelezte, hogy a kártalanítások ügyében az államnak és az önkormányzatnak kell megegyeznie.

(Krónika - Sipos Ildikó)

Source Kossuth Rádió