Ok

En poursuivant votre navigation sur ce site, vous acceptez l'utilisation de cookies. Ces derniers assurent le bon fonctionnement de nos services. En savoir plus.

26/09/2009

Le diagnostic de la valeur patrimoniale du Quartier juif doit être enfin rendu public

Le quotidien hvg.hu a gagné son procès : le diagnostic de la valeur patrimoniale du Quartier juif doit être rendu public

Le quotidien avait demandé à l'Office de protection du patrimoine culturel (KÖH) la communication d'une étude réalisée sur la valeur patrimoniale des immeubles du Quartier juif de Budapest. Le Président du KÖH, Tamás Mezős avait refusé. Un procès a été engagé par HVG.Hu et gagné en première instance. Un appel avait été interjeté par Tamás Mezős et la première décision de justice vient d'être confirmée en appel.

Le diagnostic doit être rendu public lundi 28 septembre 2009!

C'est une petite victoire de la vérité sur les sombres magouilles qui ont couvert le maire du VIIème arrondissement, György Hunvald (actuellement en détention) et ses petites affaires de corruption. Le diagnostic, qui avait été établi par des professionnels de l'urbanisme, démontrera vraisemblablement toute la valeur des immeubles qui font l'objet de destructions spéculatives. Alors pourquoi Tamás Mezős a-t-il voulu masquer cette étude ?

Pert nyert a hvg.hu: nyilvános a zsidónegyed értékvizsgálata

A Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokú bíróság április ítéletét, így a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hétfőn kiadja lapunknak a VII. kerületi zsidónegyedről készült értékvizsgálat dokumentmait.

A hvg.hu tavaly decemberben kérte a hivataltól, hogy a budapesti zsidónegyed 2008. február 21-ére elkészült, telkenkénti műemléki értékvizsgálatát küldje el a szerkesztőségnek. Mivel ezt a hivatal megtagadta, a hvg.hu újságírója a TASZ-hoz fordult jogi segítségért.

Az április tágyaláson a Fővárosi Bíróság nem fogadta el a KÖH érvelését, miszerint az értékvizsgálaton még a jövőben bizonyosan alapulnak majd – a rehabilitációs terven kívüli - döntések, ezért a dokumentum belső, döntés-előkészítő adatnak minősül, ami a törvény alapján elzárható a nyilvánosság elől. Ezt az indoklást a a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú tárgyaláson ismét elutasította, helyben hagyva az elsőfokú döntést.

A másodfokon helyben hagyott elsőfokú ítélet értelmében tehát a városrészről készült elemzés mindenki számára nyilvános. Az ítélet nyomán a KÖH jövő hétfőn kiadja a hvg.hu-nak a kért adatokat.

Source hvg.hu du 24 septembre 2009

19/09/2009

District mayor's assets frozen as investigation into property scam extended

"The assets of Seventh District mayor György Hunvald have been frozen, the Central Investigative Prosecutor's Office announced.

The Office has extended until February its investigation into property scams in the district, which has roped in 21 suspects, including Hunvald.

The mayor was detained in February and is suspected of dereliction of duty, abuse of office and bribery." La suite de l'article sur politics.hu

10/09/2009

La revue hongroise Szombat consacre un numéro entier au Quartier juif de Budapest - A Szombat szeptemberi számának tartalmából

Komoróczy Géza: Zsidónegyedek Budapesten: egy kifejezés tisztázása
Pesten a zsidók a Király utca felső harmadában vetették meg a lábukat. A középkori mintától eltérően, nem a hatalmi központ közelében: a magisztrátus lehetőleg távol tartotta őket a városmagtól. (...) A zsidó Budapest használta először a “zsidó háromszög” kifejezést, értve ezen a három nagytemplom által kijelölt területet. Ezek a zsinagógák azonban már maguk is csak a XIX. század első felében kialakult zsidó központ projekciói voltak, városnegyednyi méretben.

Gyáni Gábor: A zsidó avagy a zsidós Budapest
Mitől zsidós Budapest? Attól, hogy polgári. S mitől polgári Budapest? Attól, hogy lakói között sok a zsidó. S vajon ily mértékben képes valamely számbeli kisebbség rányomni a bélyegét a nagyvárosi közösség egészére? S ha igen, vajh miért? A kérdésre adott válasz rendszerint így hangzik: azért, mert a társadalmi mobilitás kivételes befolyást biztosít a kisebbségnek ebben az irányban.

Sipos András: Zsidónegyed a régi Budapesten?
Budapesten az egyértelműen zsidó többségű városrészek, a zsidó szakrális és kulturális helyek kivételes sűrűsödési pontjai sem valamiféle zárt, befelé forduló zsidó élet, hanem a másokkal való keveredés és intenzív együttélés színterei voltak. Ismeretes, hogy a vészkorszakban sem volt magától értetődő logikus döntés a „zsidó” és „keresztény” élettér teljes elkülönítését célul kitűző hatalom számára, hogy itt gettót létesítsen.

Perczel Anna: Budapest hagyományos zsidónegyede építészeti-művészettörténeti szemmel
A zsidónegyedben minden épület – még a legeldugottabb mellékutcákban is – a földszinten üzlethelyiségekkel épült. A kereskedelmi élet nem csupán egy utcára összpontosult, mint a város más részein. A kereskedelem a zsidónegyed minden utcáját átszőtte. Igazi pezsgő zsidó-kereskedő negyed alakult itt ki a 19. század kezdetétől és ezt építészeti adottságai – ahol ezt még nem tették tönkre – ma is tükrözik.

„Én egész életemben az otthonomat kerestem” Zsuzsanna Ozsváth-tal beszélget Várnai Pál
„Rájöttem, hogy milyen mélységesen igaza van Jacob Katznak abban, hogy Magyarországon a zsidók sohasem éltek felemelt fejjel, csak mindig lehorgasztott fejjel. Amikor én ezt felfogtam, mélységes hálát éreztem Amerika, amerikai barátaim iránt azért, amit ott elérhettem: a doktorátusomat, a professzorságomat, a publikációimat.”

„Csodálkozom, hogy a zsidó szervezetek ennyire közömbösek a zsidónegyed iránt” Beszélgetés Ladányi János városszociológussal, az Óvás egyesület tagjával
Ez egy közép-európai város zsidónegyede, ahol sokkal asszimilánsabb zsidó népesség élt, mint Kelet-Európában. Itt a házak túlnyomó részét nem zsidók építették, hiszen 1840 előtt nem is szerezhettek tulajdont. Itt a zsidó etnikai szegregáció klasszikus példája – lásd: New York – sem érvényesül, ahol a negyed közepén lakik legnagyobb arányban a legvallásosabb népesség és arányuk a centrumból kifelé haladva csökken. Pesten a zsidók jelentős részét elpusztították, megmaradt maga a negyed és ma ezt pusztítják, méghozzá szisztematikusan.

„A lakópark egyik előnye sokat kritizált zártságában rejlik” – Cséfalvay Zoltánnal beszélget Tallián Miklós
A zsidónegyed olyan felbecsülhetetlen, és ma szinte teljesen kihasználatlan érték Budapesten, amely egyedülálló építészeti és városfejlesztési csoda lehetne egész Európában. Ám az elmúlt két évtizedben a főváros vezetése egyszerűen képtelen volt kitalálni és eldönteni, hogy mit is kezdjen a negyeddel.

Source szombat.org