Ok

En poursuivant votre navigation sur ce site, vous acceptez l'utilisation de cookies. Ces derniers assurent le bon fonctionnement de nos services. En savoir plus.

06/04/2008

Manifestation le lundi 14 avril 2008 devant le 8 de la rue Nagydiófa à Budapest

Venez le lundi 14 avril à 14 heures devant le 8 rue Nagydiófa
N'acceptons pas :
Les démolitions des immeubles anciens de valeur et les constructions monstrueuses qui n'ont rien à voir avec ce quartier
Les garages souterrains de plusieurs niveaux qui détruiraient les immeubles voisins
La densification d'un quartier qui est déjà le plus dense
Que la circulation et le stationnement sur rue soient rendus impossibles
Que le bruit et la pollution de l'air continuent de croître
Que nos habitations perdent leur valeur en raison d'un quartier rendu inhabitable
Que disparaissent, les arbres, les rayons de soleil et le ciel bleu
Que les petites rues gaies se transforment en partie de ville déprimante.
2044663870.JPG

18/03/2008

Soirée dans le quartier juif

Lu dans Air France Magazine  

Soirée dans le quartier juif

On attendra le déclin du jour pour se couler

dans le quartier juif faiblement éclairé,

à la manière de Brassai, qui deviendra «l'œil

de Paris». A l'heure où le ciel se teinte d'or

et de pourpre avant de s'obscurcir, on part

explorer la vie secrète de Budapest, respirer

son âme, comme le photographe hongrois le

fit à Paris, la nuit. Nu, sans fard, Erzsébetvâros

livre ses blessures : ici et là, des poutres

empêchent des balcons de s'effondrer,

des façades criblées de balles s'effritent.

De frêles arbres poussés sur le toit des

anciens thermes Hungària Fùrdo, noir d'encre,

oscillent dans la brise. La masse sombre

découpée dans la nuit bleue limpide est

saisissante. De certains édifices classiques,

il ne reste parfois que la façade. Derrière,

un immense terrain vague... Budapest

ressemble alors à un décor de théâtre. Quand

la scène a-t-elle été jouée la dernière fois ?

 

_ On a le cœur serré devant la cour

béante d'un immeuble rasé, transformé

en «Parking 24 sur 24». Les plaques Muemiék

des Monuments historiques fleurissent

sur des murs patines, fragile victoire sur

la spéculation immobilière et l'oubli.

Une association, Ovas, a sauvé in extremis

une trentaine de bâtiments depuis 2004.

De petits groupes de jeunes s'engouffrent

sous un porche anonyme. Curieux, on leur

emboîte le pas. Nous voilà dans un bar-jardin

encaissé entre les immeubles. De bric et

de broc, l'endroit est aussi gai qu'inattendu.

On y restera tard dans la nuit à siroter

une Dreher, la bière locale. En sortant,

nos ombres filent sur les pavés luisants du

quartier juif endormi. Pas un bruit. La grande

synagogue baigne dans un halo orangé,

rare repère lumineux dans l'obscurité.

 

Laurène Champalle - Air France magazine

 

En route | 48 hours in | Budapest

16/03/2008

Le bâti dégradé des quartiers historiques ...

L’association Paris historique organise
 son prochain Café patrimoine
le jeudi 17 avril 2008 sur le thème

 Le bâti dégradé des quartiers historiques :

lieu de mémoire et cadre de vie actuelle

 Animé par Elisabeth Blanc et Daniel Duché,

architectes urbanistes

 
Débat à 19h30, accueil à partir de 19h
Participation : 5€ avec une consommation
Rendez-vous à
l’association pour la Sauvegarde et la Mise en valeur du Paris historique
44-46, rue François Miron 75004 Paris – Tél. : 01 48 87 74 31

11/03/2008

La protection du patrimoine hongrois : des propos effrayants !!

Un débat édifiant en langue hongroise à propos du quartier juif de Budapest
Les propos du Président de l'Office de sauvegarde du patrimoine culturel (KÖH), Tamás Mezős, sont particulièrement consternants.
Il parle du bâtiment en construction en lieux et places des bâtiments classés 8 et 10 rue Sip qu'il a laissé démolir et qu'il confond avec le 10 et 12, à se demander s'il connaît le dossier. Il explique très benoîtement que le futur grand ensemble, projeté à 20 mètres seulement de la grande synagogue n'est pas aussi haut que le monument voisin, puisque sa hauteur sera 1 mètre en dessous de celle de la synagogue. Il dit aussi que la hauteur est conforme à la réglementation d'urbanisme et qu'elle est donc légale.
Imaginerait-on qu'on dresse un immeuble presque aussi haut que Notre-Dame à 20 mètres de la cathédrale ?
Tout cela dépasse complètement l'entendement !!!
Il y a vraiment de quoi être très inquiet sur la protection du patrimoine en Hongrie.
Tamás Mezős reconnaît toutefois que l'édifice prévu, rappelons-le à 20 mètres de la synagogue, et quasiment de même hauteur est de qualité architecturale médiocre. Mais, cela ne semble pas l'affecter plus que cela

09/03/2008

L'association ÓVÁS! salue le rapport de l'ICOMOS

Une déclaration de l'association ÓVÁS! reprise sur hirextra.hu

Az ÓVÁS! Egyesület üdvözli az ICOMOS-jelentést, amely kijelenti, hogy Világörökségi Listára felvett helyszín esetében nem elfogadható a pesti zsidónegyedben zajló bontási/építési tevékenység és annak folytatása, egyúttal minden bontás leállítását ajánlja az említett területen - közölte a március 5-én nyilvánosságra hozott dokumentummal kapcsolatban a szervezet az MTI-vel pénteken.
L'association ÓVÁS! salue le rapport de l'ICOMOS, selon lequel dans le cas d'un site inscrit au Patrimoine mondial, les démolitions-constructions du quartier juif de Budapest en cours ou à venir ne sont pas acceptables et qui préconise en même temps l'arrêt de toute démolition sur le territoire concerné - selon un communiqué adressé à l'agence de presse MTI en rapport avec la publication du document.

Résumé du reste de l'article.
ÓVÁS! se félicite que toutes les parties présentes à la conférence de presse soient d'accord avec le rapport y compris le maire du VIIème et le président du KÖH. L'association souhaiterait simplement que ce ne soient pas que des mots et que cela se traduise dans les faits. Force est de constater que le KÖH autorise la démolition complète ou en gardant simplement la façade d'immeubles de 150 à 200 ans d'âge et d'immeubles classés et la construction d'immeubles indignes du caractère du quartier.

Mission et rapport - le titre de patrimoine mondial demeure, mais...

Mission et rapport - le titre de patrimoine mondial demeure, mais..., c'est le titre d'un article paru sur Epitészforum un site professionnel des architectes et urbanistes hongrois.

Cet article qui par ailleurs donne un compte-rendu assez fidèle de la conférence de presse tenue le 5 mars par Tamás Mezős, le président du KÖH, Tamás Fejérdy, dirigeant d'ICOMOS Hongrie et Imre Ikvai-Szabó, vice-maire de Budapest et György Hunváld, maire du VIIème arrondissement, met en exergue à quel point le maire du VIIème est sans aucun scrupule. Mais cela on le savait déjà...

Mission et rapport - le titre de patrimoine mondial demeure, mais...
Misszió és jelentés – marad a világörökségi cím, de...

L'article souligne en gras la position du maire du VIIème

Seul György Hunvald s'est exprimé comme s'il ne prenait pas au sérieux le travail de l'expert. Il a déclaré tout d'abord que le rapport ne contenait pas de "choses nouvelles". La municipalité a déjà comencé à mettre en oeuvre depuis un an et demi ce qui y est recommandé et d'ici le 31 mai 2008 elle acceptera le nouveau plan d'urbanisme. La municipalité est également sur le point de vue qu'il faut créer les conditions économiques propices à la réhabilitation, et la collaboration entre l'arrondissement, la capitale et le KÖH n'est pas suffisant car l'autre jambe est au Parlement. Du moins, 3-5-6 ans seraient suffisants pour la remise en état, s'il y avait les lois règlementaires et en premier lieu les conditions économiques adéquates. Il n'a retiré qu'un point positif, c'est que le rapport n'a pas fait ressortir le fait que le titre de Patrimoine mondial serait en danger.

Egyedül Hunvald György nyilatkozott úgy, mint aki nem veszi komolyan a szakértő munkáját. Legelőször is kijelentette, hogy a jelentés „új dolgot nem tartalmaz". Az önkormányzat már másfél évvel ezelőtt elkezdte megvalósítani azt, amit abban javasolnak, és 2008. május 31-ig majd elfogadják az új szabályozási tervet. Az önkormányzat is azon az állásponton van, hogy gazdaságilag a rehabilitációra alkalmas körülményeket kell teremteni, és nem elég a kerület, a főváros és a KÖH együttműködése, mert „a másik láb a magyar parlamentben van". Vagyis akár 3-5-6 év elegendő lenne a rendehozatalra, ha meg lennének a törvényi szabályozások, legelsősorban a megfelelő gazdasági feltételek. Egyetlen pozitívumként emelte ki, hogy a jelentés nem fogalmazza meg, miszerint veszélyben lenne a világörökségi cím.

http://epiteszforum.hu/node/8682

06/03/2008

Quartier juif de Budapest - Opération poudre aux yeux

Le quotidien Népszabadság (grand quotidien national, politiquement proche des partis au pouvoir et du maire du VIIème arrondissement) publie ce jour un article rendant compte de la conférence de presse organisée hier (voir ci-dessous) par Tamás Mezős, le président du KÖH, Tamás Fejérdy, dirigeant d'ICOMOS Hongrie et Imre Ikvai-Szabó, vice-maire de Budapest et György Hunváld, maire du VIIème arrondissement.
Le titre de l'article "Le rapport Polge réprimande mollement - Le quartier juif reste patrimoine mondial"
L'article souligne que les critiques les plus graves portent clairement sur le fait que les démolitions-constructions constituent un problème du point de vue du statut de patrimoine mondial toutefois la racine n'en est pas la sauvegarde du patrimoine mais elle est de nature économique.
Le rapport demande un moratoire or justement, un moratoire de 4 mois a été mis en place.
Les associations présentes ont mis l'accent sur le fait que malgré cela des démolitions ont eu lieu ces derniers mois dans la rue Sip [à 20 mètres de la grande synagogue] mais il s'avère que le permis de démolir datait déjà de 2006 et n'affectait que les structures intérieures.
Selon M. Polge la solution résiderait dans une fiscalité appropriée mais cette question relève du Parlement et elle est mise de côté régulièrement.
Le rapport ne menace pas de faire perdre le statut de Patrimoine mondial à l'avenue Andrássy et Tamás Mezős, le président du KÖH précise qu'il est en accord avec ce rapport et qu'ils préparent pour fin mars un plan de traitement des bâtiments classés qui sera intégré au nouveau règlement d'urbanisme en cours d'élaboration.
Les présents, Tamás Fejérdy, dirigeant d'ICOMOS Hongrie et Imre Ikvai-Szabó vice-maire de Budapest ont déclaré être d'accord avec les constats du rapport.
L'article fait ensuite un historique de la situation rappelle qu'Anna Perczel avait été chargée en 2004 de dresser un état de la situation et qu'elle avait établi que les projets en cours menaçaient un tiers des bâtiments du secteur de disparition et de nombreux bâtiments classés, etc. Il souligne aussi les transformations du quartier, les grosses "dents creuses" dûes à quelques bâtiments démolis. Et l'article de conclure "Le cours des choses n'a pas changé même si la tendance actuelle serait plutôt de conserver les façades. L'audit du Patrimoine mondial avait été demandé par les associations en janvier 2006."
L'analyse de Sauvez Budapest
En résumé, "Circulez y a rien à voir, nous pouvons continuer tranquillement nos petites affaires" semble dire cet article. Opération "contre-feu" engagée depuis la venue de l'expert d'ICOMOS en novembre. Première étape : on anticipe sur les recommandations du rapport d'expert qui était connu des autorités depuis plusieurs mois : on décrète un moratoire de 4 mois et on lance des études. Deuxième étape : le rapport d'expert arrive officiellement. La poudre est lancée aux yeux de tous : on a bien fixé un moratoire, les études sont en cours (en gros on conservera les façades et derrière on continuera à densifier le bâti et à monter des bâtiments de 7 ou 8 étages et la "presse amie" est chargée de minimiser le contenu du rapport de l'expert.
Il convient de rappeler toutefois que ce rapport d'expert n'avait pas le pouvoir de menacer les autorités hongroises de la perte pour l'avenue Andrássy de son statut de Patrimoine mondial. Ce rapport avait pour but d'éclairer les autorités hongroises sur ce qu'elles faisaient et d'éclairer le comité du patrimoine qui lui seul peut menacer les autorités hongroises de la perte du statut de patrimoine mondial.

05/03/2008

L'expert a dit : les démolitions-reconstructions représentent une perte réelle, très regrettable pour le quartier et ne sont pas compatibles avec un site inscrit au patrimoine mondial de l'UNESCO

Michel Polge, expert de l'ICOMOS, s'est rendu à Budapest début novembre 2007, pour établir un constat de la situation dans le vieux quartier juif. Voici, un résumé du rapport qui vient d'être publié par les autorités hongroises (voir ci-dessous).
Diagnostic :
Le vieux quartier juif présente une qualité patrimoniale architecturale évidente et remarquable
Il possède beaucoup d'atouts pour la réhabilitation et pas d'obstacle majeur à sa mise en oeuvre.
Le quartier constitue un atout économique fort pour le tourisme.
A la question : les opérations de démolition-reconstruction posent-elles un problème pour le patrimoine mondial ? La réponse de l'expert est sans ambiguïté : oui c'est une perte réelle, très dommageable pour le quartier et n'est pas compatible avec un site inscrit au patrimoine
La réglementation actuelle est inadaptée pour une zone tampon du patrimoine mondial.
Une idée force en guise de conclusion du diagnostic : les problèmes sont d'abord de nature économique.

 Voici ses propositions :

pour les démolitions que faire ?

Ce qui est démoli il faut en faire son deuil
Ce qui ne l'est pas encore mais pour lequel il y a un permis de démolir, il faut tout réexaminer et éventuellement indemniser les bénéficiaires des permis.
Le règlement d'urbanisme date d'avant 2002 (date de l'inscription au patrimoine) et il est incompatible avec celui-ci.
Il faut édicter un moratoire sur toute démolition tant que le nouveau plan d'urbanisme compatible avec le Patrimoine établi en accord de toutes les parties n'est pas validé.

problèmes réglementaires

Un nouveau plan d'urbanisme doit être établi le plus vite possible en accord avec toutes les parties et après consultation publique.
Il faudrait revoir les hauteurs et densité à la baisse.
Pour les immeubles neufs, il convient de rechercher une qualité architecturale en rapport avec la qualité exceptionnelle du Patrimoine.
Constatant que les investisseurs achètent des logements à titre de placements en les laissant vides, l'expert propose de taxer les logements neufs inhabités pour améliorer l'offre locative.

la question économique
L'expert propose de mettre en place des outils économiques favorisant la réhabilitation notamment par le jeu de la fiscalité. A titre d'exemple en France, l'investissement dans la construction neuve est taxée à 19,6 % tandis que la réhabilitation bénéficie d'une TVA à 5,5 %, ce qui permet de réorienter l'investissement vers l'amélioration de l'ancien

Il fait également la proposition de constituer un atelier franco-hongrois pour traiter ce sujet avec un expert français. Le sujet de cet atelier pourrait être : "La fiscalité des sociétés privées au service de la réhabilitation de qualité dans les quartiers grande valeur patrimoniale".

Le rapport de l'expert d'ICOMOS sur le quartier juif de Budapest - Michel Polge ICOMOS-szakértő missziójelentése a régi pesti zsidónegyedről és a világörökségről

Paru sur le site hongrois du Patrimoine mondial, un résumé du rapport de Michel Polge, expert de l'ICOMOS, sur le quartier juif de Budapest.

La version intégrale peut être téléchargée sur ce même site. Ou ici-même polge_misszio_jelentes.pdf

2008. március 5.

2007. november 4. és 7. között a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága és Budapest Főváros meghívására, az ICOMOS (Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa) felkérésére Budapesten járt Michel Polge francia urbanista-főépítész. A helyszíni, tényfeltáró kiküldetés, misszió célja az volt, hogy értékelje a régi pesti zsidónegyed örökségi értékeinek megőrzését, állapotának alakulását; a bontási/új-építkezési munkálatokkal kapcsolatos panaszok megalapozottságát. Kiemelten annak a megállapítása, hogy ezek a munkálatok összeegyeztethetőek-e, vagy sem azzal a ténnyel, hogy a városrész a budapesti világörökségi terület védőzónájába tartozik.

A misszió-jelentés indító megállapítása az, hogy a régi zsidónegyed esetében nincs komoly akadálya a rehabilitációnak: a negyedet ugyan leromlott állapot, sőt néha egészségtelen lakókörülmények is jellemzik, azonban nincsenek olyan komoly szerkezeti problémák, amelyek miatt ne kerülhetne sor rehabilitációra.

A jelentés sajnálkozással állapítja meg, hogy a bontások a régi zsidónegyed XIX. és XX. században épült nagyméretű és nagy értéket képviselő épületeit érintik. Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó befektetők jellemzően a következőképp járnak el:

• a kerületi önkormányzatoktól megvásárolják a „foghíjakat” vagy a beépített területeket
• vállalják, hogy a lakókat másik épületbe költöztetik
• a régi épületeket lebontják
• új épületeket építenek a szabályozás által megengedett – a magasságot, a sűrűséget illető (szintterületi mutató) – beépítési jog maximális kihasználásával
• a lakásokat eladják: a vásárlók igen gyakran magánszemélyek, akik ezáltal magyarországi ingatlanbefektetéseket végeznek.

A szakértői vélemény szerint a bontási/új építkezési munkálatok problémát jelentenek, a világörökség szempontjából, Azaz nem egyeztethetőek össze a terület világörökségi státuszával. A lebontott épületek építészeti és urbanisztikai minőséget képviseltek, és a gazdasági érdekeken kívül semmi nem indokolta azt, hogy ezeket az épületeket lebontsák: az épületek eltűnése komoly veszteséget jelent; a lebontottak helyébe került új építményeket olyan magassági és sűrűségi értékek jellemzik, amelyek következtében elvész a negyed eredeti „jó tulajdonsága”: szellőssége világossága.

A jelentés rámutat: nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a lebontottak helyében emelt új épületek építészeti minőség szempontjából hagynak kívánnivalót maguk után: egyfajta „színtelen, szagtalan” építészet képviselnek. Pedig a nagy örökség-értékű területen joggal elvárható, hogy minőségi kortárs építészet szülessék. A bontási/új-építkezési munkálatok jól szemléltetik, hogy a régi zsidónegyedre vonatkozó hatályos városfejlesztési szabályozás nem felel meg a világörökségi védőzóna követelményeinek.

A szakértő a város működésével kapcsolatosan további komoly problémának tartja, hogy az újonnan épülő lakások (amelyet külföldi befektetők vásárolnak meg), jelentős része hosszútávon üresen marad, s ez a tény a városrész érdekeivel ellentétes.

Összegezve: a bontások/új építkezések egyértelműen sajnálatosak, és Világörökségi Listára felvett helyszín esetében elfogadhatatlanok. Az új építkezések az építészeti minőség tekintetében, valamint urbanisztikai szempontból vitathatók, csökkentik a helyszín örökség-értékét, az üresen álló új lakások sokasága rossz hatással van a „jó városműködésre”.


A jelentés részletesen kifejti, hogy a régi zsidónegyedben zajló bontásokhoz/új-építkezésekhez kapcsolódó problémák különböző természetűek: szabályozásiak, urbanisztikaiak, kulturálisak, szociálisak, örökségvédelmiek. Megállapítja, hogy rossz nyomon járna, ha nem tenne különbséget ok és okozat között. Ezért a jelentés alapüzenete: a zsidónegyedben folyó bontások/új-építkezések által okozott problémák gyökere elsősorban nem az örökségvédelemmel kapcsolatos, hanem mindenek előtt gazdasági jellegű. A bontások/új-építkezések nem önmagukban jelentik az alapvető problémát; ezek csupán tünetei annak a szakértő által már eredetileg is feltételezett gazdasági jellegű problémának, amelynek megalapozottságáról missziója során meggyőződött.

Javaslatait, amelyek a bontások állapota szerint különböző irányúak, ennek alapján teszi:
A befejezett bontásokat már csak sajnálni lehet, ami megtörtént, azt sajnos nem lehet meg nem történtté tenni. A jelentés különösen nehezményezi a budapesti gettófal utolsó maradványának elbontását. Ahogy írja, egy olyan városnegyed, amely Raoul Wallenberg és Carl Lutz emlékét is őrzi, pontosan fel kell tárni a régi gettófal helyét, hogy „látható emléke” maradjon a tragédiának. A jelentés utal arra, hogy erre a fölvetésre a KÖH képviselői azonnal pozitívan reagáltak.
A még meg nem kezdett, de engedélyezett bontások esetében azt javasolja, hogy az állam nevében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a lehető legrövidebb időn belül nézze át és vizsgálja felül az összes olyan, már kiadott bontási engedélyt, amelyek esetében a bontási munkálatok még nem kezdődtek meg. Olyan egyedi megoldást kell keresni, amely megfelel a bontási engedély birtokosának is, akit a veszteségért igazságos módon kárpótolni kell. A méltányos kártérítés kieszközlését a szakértő szintén a KÖH feladatának látja.
Olyan épületek potenciális bontásával kapcsolatosan, amelyekre még nincs bontási engedély: azonnali hatállyal érvénybe lépő moratórium elrendelését látja szükségesnek arra az időre, amíg az örökségi szempontokat tiszteletben tartó új városrendezési terv - minden érdekelt fél támogatásával - el nem készül.

Az ICOMOS szakértőjének véleménye szerint a lehető leghamarabb meg kell alkotni egy új, a régi zsidónegyed igényeihez igazított városrendezési tervet, amely megfelel a világörökségi kihívásoknak, ugyanakkor realista.  Ahogy fogalmaz: „ugyanolyan értelmetlen egy igen értékes örökséget lebontani hagyni, mint egy olyan restriktív tervet elfogadni, amely ellehetetlenítene minden, a régi zsidónegyed jobbítását célzó kezdeményezést.”

Az építész-urbanista szakértő beszámol arról, hogy Budapest Főváros tanulmányozásra megmutatta a zsidónegyed készülő városrendezési tervét. Véleménye szerint ezt a munkát – a gyakorlati megvalósíthatóságot és a régi zsidónegyed hatalmas örökségértékét szem előtt tartva – a lehető leghamarabb el kell végezni. Ugyanilyen egyértelmű, hogy a szabályozásnak a zsidónegyed egészét tekintve kell koherensnek lennie, még akkor is, ha ez a városnegyed két kerület területén található. Úgy találja, a világörökségi puffer zónára vonatkozólag önálló városrendezési tervet kell létrehozni annak érdekében, hogy a kerületek közötti határ ne legyen egy, a zóna egységének ellentmondó szabályozási határ. Az új szabályozásnak természetesen minden érdekelt fél számára (állam, főváros, kerületek, örökségvédelmi egyesületek, magánbefektetők) elfogadhatónak kell lennie. Ennek érdekében a nyilvános és széleskörű konzultáció tehát elengedhetetlen. A szabályozásnak egyértelműnek kell lennie annak érdekében, hogy a játékszabályok világosak és átláthatók legyenek. Ezen belül fontos kérdések:

Az új épületek magassága és a beépítés sűrűsége, amellyel kapcsolatban a jelentés kitér arra, hogy az új terv elkészítésékor az engedélyezett beépítési magasságokat és sűrűségeket (szintterületi mutató) alaposan felül kell vizsgálni (általában csökkenteni kell); nem lehet elsődleges cél a legmagasabb szomszédos épülethez való igazodás.

Az új épületek építészeti minőségéről megállapítja, hogy azt természetesen nem lehet csupán előírásokkal biztosítani és nincsenek „bűvös megoldások”. A negyed új városrendezési szabályozása mégis hasznosan rögzítheti az ilyen nagy és általánosan elismert örökségi értékkel rendelkező városnegyedben annak fontosságát, hogy az új építések a maguk módján a saját koruk építészetéről tanúskodjanak, amelynek érdekében olyan, az építészeti minőséggel kapcsolatos tanulmányokat kellene elvégezni, amelyek szisztematikusan ebbe az irányba mozdítják a közösségi, illetve magánépítkezéseket.


Különös hangsúllyal foglalkozik a jelentés a gazdasági kérdésekkel. Az ICOMOS-szakértő meglátása szerint az alapvető probléma a zsidónegyedbeli bontásokkal/új-építkezésekkel kapcsolatban ugyanis elsősorban nem örökségvédelmi, hanem gazdasági jellegű. Nyilvánvalónak tartja, hogy elvi kifogása senkinek nincs a zsidónegyed meglévő épületeinek megőrzése és rehabilitációja ellen. Ennek bizonyítékaként említi, hogy létezik állami alap a rehabilitációs munkálatok adott feltételek melletti támogatására, amely támogatás a rendszerváltást követő lakáseladások nyomán létrejött közös tulajdonban lévő épületek esetén kapható.

Ezzel együtt jelenleg mégis úgy tűnik, állapítja meg a jelentés, hogy a költséghatékonyság keresése arra ösztönzi a zsidónegyedben ingatlanbefektetésekbe kezdő magánbefektetőket, hogy bontsanak, majd a lebontott épület helyére újat építsenek a szabályok által megengedett beépítési jog (sűrűség és magasság) maximális kihasználásával. Teszik ezt elsősorban azért, mert ma Budapesten nincsen olyan pénzügyi vagy adózási rendelkezés, amely másra késztetné őket. A befektetők tevékenységét a gazdasági haszon vezérli, amiben nincs semmi kivetnivaló.

A kérdés tehát  - amellett, hogy örülünk a magán ingatlanbefektetők jelenlétének  - az, hogyan lehet elérni, hogy a zsidónegyedben a jövőben inkább rehabilitáljanak, mint bontsanak, majd újat építsenek? Michel Polge példaként említi itt a „műemlék jelentőségű területek (secteurs sauvegardés)” számára létrehozott francia rendszert: ezeken a területeken Franciaországban igen szigorú városrendezési szabályok vannak érvényben. Ezzel párhuzamosan a(z egyéni vagy társas) magánbefektetők  számára az adózási szabályok igen kedvezőek akkor, ha az épületeket rehabilitálják, és teljesítik a rehabilitált lakások használatára vonatkozó feltételeket ahelyett, hogy újat építenének. Az alapgondolat nem más, mint az elvégzett örökségvédelmi munkálatokra fordított összeg levonása az adóból, így minél több rehabilitációs munkát végeznek egy épületen, az adózás szempontjából annál rentábilisabb lesz a befektetés.

Ugyancsak Franciaországban, léteznek még olyan adózási rendszerek is, amelyek a „műemlék jelentőségű területeken” kívül is használatosak, s ez elsősorban a magánpiaci lakásbérbeadásokra irányul. Létezik olyan adónem, amelyet a lakástulajdonosoknak akkor kell fizetniük, ha lakáspiaci gondokkal küzdő városokban üresen hagyják a lakásaikat. Franciaországban - Budapesthez hasonlóan - léteznek támogatások is, az egyéni vagy közös tulajdonban levő ingatlanban élő szegény tulajdonosok számára, annak a lakóépületnek a felújítási munkálataira, amelyben laknak.

Az a tény, hogy Franciaországban az építőiparban érvényes ÁFA új lakás építése esetén 19,6%, míg rehabilitáció esetén 5,5%. igen hatékonyan szolgálja egyrészt a rehabilitáció fellendítését, másrészt pedig a feketemunka visszaszorítását, továbbá az építőipar területén a munkahely-teremtést.

Michel Polge műhely-munka elindítását javasolja Budapestnek: „a magáncégek adózása a minőségi rehabilitáció szolgálatában a nagy örökségértékű városnegyedekben” témakörben. E munkában részt kellene vennie a magyar állam és Budapest (a főváros és az érintett kerületek) képviselőinek; tevékenységüket segíthetné egy, a nagy örökségértékű városnegyedek megújításában jártas szakember, valamint egy az ingatlanbefektetések adózásának szakembere.

A nemzetközi ICOMOS szakértő összefoglalásul a következő „csapásirányokat” fogalmazza meg:
• az épületbontások folyamatát azonnal meg kell állítani, szükség szerint „testre szabott” megoldások alkalmazásával;
• a bontási jelenségek azonban csupán tünetek, az alapvető problémát máshol kell keresni;
• az alapvető probléma megoldásához a régi pesti zsidónegyedre vonatkozólag olyan sajátos városrendezési szabályozást kell létrehozni, amely egyaránt megfelel a városmegújulás szükségességének és annak a követelménynek, hogy megőrizzük a negyed örökségi értékeit;
• még ennél is sürgetőbb olyan gazdasági eszközök, szabályozási környezet létrehozása, amelyek a rehabilitációra, nem pedig a bontásra/új-építésre ösztönöznek.

29/02/2008

Halte à la destruction du quartier juif de Budapest !

Halte à la destruction du quartier juif de Budapest !, par Jean-Pierre Frommer

Article paru dans "Le Monde",le 23/01/08

    
Nous suivons depuis maintenant quelques années, avec beaucoup de tristesse, de stupéfaction et parfois de colère, ce qui se passe dans le quartier juif de Budapest. Ce que la guerre, le nazisme et le stalinisme n'ont pas réussi à détruire est en train de disparaître sous nos yeux. Il s'agit de pans entiers de l'architecture et de l'urbanisme du XIXe siècle et du début du XXe qui partent en poussière. Selon l'association hongroise Óvás !, à ce jour, 40 % des édifices du XIXe siècle, de style néoclassique et Art nouveau, ont été rasés ou transformés en constructions qui nuisent au caractère du quartier. C'est tout un tissu urbain, architectural, historique, social, culturel, cultuel et humain, ayant valeur de patrimoine mondial, qui est ainsi dénaturé, abattu, perdu à tout jamais. Comment admettre que le dernier vestige du mur du ghetto de Budapest ait été détruit, ses pierres vendues dans une frénésie de démolition spéculative ?

Comment admettre qu'à 20 mètres de la grande synagogue, on démolisse des bâtiments classés pour y bâtir un immeuble de sept étages rivalisant par sa taille et sa dimension avec le monument historique voisin ?

Ma virulence pourrait sembler exagérée mais elle est à la mesure du scandale, et je ne peux comprendre que les Hongrois laissent ainsi disparaître ce qui n'appartient pas seulement à eux, mais à l'humanité entière. Il semble que les décideurs n'en mesurent absolument pas la considérable valeur culturelle et économique. Une partie du quartier juif se trouve d'ailleurs dans la zone de protection du site de l'avenue Andrássy, inscrit au Patrimoine mondial de l'Unesco.

L'argument communément avancé par les décideurs justifiant ces démolitions est un argument économique. N'y aurait-il pas d'argent pour faire les réhabilitations nécessaires ?

En réalité, on sacrifie l'intérêt économique à long terme de la collectivité à des profits à très court terme d'une minorité, sans égard pour les habitants qui sont chassés de leurs logements. L'argument économique mérite d'être réexaminé. D'autant que les investisseurs actuels pourraient gagner de l'argent en réhabilitant ces immeubles de valeur plutôt qu'en les démolissant pour les remplacer par des constructions sans âme.

A L'IMAGE DU MARAIS

Ce quartier recèle un potentiel touristique extraordinaire et pourrait constituer un pôle de développement à l'instar d'autres quartiers du même type. Ce qui a été possible par exemple dans le quartier du Marais à Paris ou dans bien d'autres villes européennes ne le serait-il pas à Budapest ? La loi Malraux a permis de sauver le Marais, quartier riche en histoire et en architecture, notamment par des mesures fiscales. Et pourtant, le Marais était constitué d'immeubles en plus mauvais état et disposait de moins d'atouts quant à la structure des bâtiments que ceux du quartier juif de Budapest. Aujourd'hui, le Marais draine une affluence touristique et commerciale parmi les plus importantes de Paris.

Il faut de l'argent, certes, mais la réhabilitation est un processus à long terme et les dépenses sont ainsi lissées sur plusieurs années. Il faut surtout une volonté politique. La décentralisation de l'urbanisme en Hongrie a donné, semble-t-il, trop de pouvoirs aux maires d'arrondissement. C'est donc à l'Etat hongrois et à Budapest-capitale de mettre les garde-fous qui protègent l'intérêt national et le patrimoine mondial.

Cette volonté politique pourrait se manifester par une réglementation stricte adaptée à la nature de patrimoine mondial du secteur. Il faut instaurer un moratoire sur toute démolition et toute construction neuve dans le secteur concerné, le temps d'établir un plan de réhabilitation urbain soucieux de la préservation et de la mise en valeur du quartier juif. Je ne fais pas seulement appel au sens de la culture des autorités hongroises, mais aussi à une compréhension de leurs intérêts économiques à long terme.